Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A toll gondozása

2009.06.03

Úgy gondolom, kezdhetnénk a vedléssel...:)

Normális körülmények között a papagájok évente egyszer vedlenek. A vedlő papagájt elvileg csak a kalitka alján heverő pehelytollaknak kell elárulniuk, a madáron nem látszhat meg (ha mégis, akkor valami baj van).

(Társunk, a papagáj) 

Sok faj vedlése szinte észrevehetetlen, mert kevés toll cserélődik egyszerre. A vedlő madárnak lehet több, növésben lévő, átlagosnál rövidebb evezőtolla. A növekvő tollszárban egy ér fut végig, mely (miután a toll kifejlődött) eltömődik. Ha ez az ér megsérül, akkor a vérveszteség drámai lehet.

   A vedlés után a regeneráció a legfontosabb. Fontos, hogy vedlés közben kerüljük a stresszes helyzeteket! Az alultáplált madár sokáig nem vedlik. Már néhány napos hiányos táplálkozás is károsíthatja a tollakat.

   A fiatal papagájok fajtól függően 5-11 hónapos korukbban vedlenek először.

A szárnytollak visszavágása:

Íme a szöveg (a fölsőt ugyanis egy kicsit nehéz elolvasni...):

"A teljes csonkítás ( az első- és másodrendű evezők zömének levágása) kiváltható azzal, ha csak  kb. 2,5cm-t vágunk vissza az evezők végéből. Ezzel megakadályozzuk, hogy a papagáj leessen és megüsse magát. A részleges kurtításnál a madár nem tud felfelé repülni, csak lefelé szárnyalni; edzi a szárnyait; az új környezetben így könnyebb a madarat idomítani. Ha a trénírozást befejeztük, hagyhatjuk, hogy az evezőtollak újranőjjenek."

 

 

De van pár érv, ami a "csonkítás" ellen szól:

  • Az esetleges esések sérülésekhez vezethetnek.
  • A csonkítás fertőzést is okozhat.
  • A szárnykurtítás okozta stressz tollcsipkedéshez vezethet.

A tollazat mindennapos rendbetételéről a madarak maguk gondoskodnak.